Különös - Érzések egy percbe sűrítve

2013.02.05 21:03

Nézek ki az ablakon a nyomott, őszi borongásban.

A fák levelei már majdnem teljesen lehullottak.

Fújni kezd a szél.

Különös.

Mintha a szél egy nevet suttogna.

Nem értem, mégis érzem, lényem másik felét szólítja.

Különös.

Mintha a fákon maradt levelek és az avar is zizzenve köszöntenék Őt.

Mintha tudnák, hogy közeledik felém láthatatlanul és hallhatatlanul.

Különös.

Mintha az egyre erősödő szélben hajlongó fák meghajolnának Előtte,

természetesen jövő illemből és tiszteletből.

Különös.

Elmosolyodok, noha még nem is látom őt.

Mosolygok, noha még nem is hallom léptei zaját.

Különös.

Még nem is ismerem Őt, de Rá gondolok.

Kellemes érzéssel tölt el, hogy engem keres valahol

és várom, hogy végre rám találjon.(2011 őszén)