3. fejezet: A Térkép
1. fejezet 2. fejezet 3. fejezet 4. fejezet 5. fejezet 6. fejezet
A törp boldogan sétált az erdőben. Már másfél óra telt el elhatározása óta, hogy megkeresi a Blantroxi-láncot. Hogy miért? Mert már elege volt a sok gúnyolódásból, s a Blantroxi-lánc ezen a dolgon tudott segíteni. A hőn áhított tárgy ugyanis valóra váltja megtalálója álmát. Ám a láncot nagyon nehéz megszerezni.
Először is kell a térkép, ami megmutatja hozzá az utat. Csak előbb a térképet is meg kell találni és aktiválni. A dolgon az is nehezít- miért menne bármi is könnyen- , hogy a térkép nem egy papíros a hegyekkel, folyókkal, erdőkkel és a szokásos piros X-szel megjelölve, hanem egy 10*10cm-es kocka alakú tárgy, speciális jelekkel körbevésve. Az írás ősnyelven van, mely már néhány évszázada feledésbe merült, s már csak néhány sötételf tudja beszélni. Az írás az aktiválási és használati útmutatást is tartalmazza.
A térkép megtalálásához csak néhány utalás van. Ezek kötül a legfontosabb az, hogy: "Keresd a nagy ezüst fát!" Így biztos, hogy Elimroth erdejében van, onnantól viszont leginkább szerencse kérdése, megtalálja-e valaki, avagy sem. Mert hiába az utalások, az erdő nagy, eltévedni könnyű, s a megjegyzések a hollétéről több érelemmel is bírnak. És ha valaki meg is találja, akkor sem biztos, hogy a Blantroxi-lánc meglesz. Amíg ugyanis nincs aktiválva, addig csak egy kacat.
Szobi törp-szerencsére- sokszor járt Elimroth erdejében, s ismerte az összes mesét a térképről és a Blantroxi-láncról.
- Ismerem az erdőt, mégis nehéz lesz megtalálni a Térképet - gondolta. - Hiszen igazából bárhol lehet.
Elindult tehát az erdőben gondolkodva, s néha megállt és körbefürkészett, hátha megtalálja a helyet, ahol a térkép van. Fél órát bolyongott így, miközben újra és újra átismételte magában a Térképről szóló mondatokat, aztán mikor újra az erdő széléhez ért, megállt.
- Kereshetem én így, akár hetekig is! - bosszankodott kissé. - Habár…Ha az ősnyelv használói alkották, s rejtették el, akkor bizonyára a legabszurdabb értelmezés lehet az igazi. Hmm...Akkor csak egy megoldás lehetséges - mondta ki hangosan gondolatát és elindult az erdő közepe felé, majd megállt a legmagasabb fa előtt, ami történetesen egy becnore-fa volt, melynek törzse ezüstösen csillogó.
- Ha jól vezettem le a dolgokat, akkor itt kell lennie valahol - jegyezte meg magának, s elindult lassan körbe a hatalmas, több száz éves becnore-fát nézve, minden szegletét megvizsgálva. Hirtelen megállt.
- Ez lesz az - A fa ezüstös törzsén egy különös lyuk volt, szinte tökéletes négyzetet formált. Az üreg körübelül 5 méter magasan lehetett. Szobi törte a fejét, hogy hogyan is juthatna fel, hogy megnézze mi van benne. Aztán megpillantott néhány különös elhelyezkedésű göcsörtöt. Ezeken szenvedte fel magát. Szerencséjére közvetlenül a lyuk alatt volt egy ág, amin meg tudott pihenni.
Miután kilihegte magát, belenyúlt a zugba, felcsillant a szeme s előúzott egy kockát.
- Bingó! - lehelte a kockára nézve. - Már csak azt kéne megtudnom, hogy hogyan aktiváljam. Ha elviszem egy sötételfhez, elveszi tőlem, ha nem, akkor meg nem érek vele semmit…- hirtelen eszébe ötlött valami.
- Megvan! Átrajzolom a jeleket és azt mutatom csak meg, így megtudhatom, ami kell, anélkül, hogy a térképet elveszíteném. De hol találok olyan sötételfet, aki ismeri az ősnyelvet?- töprengett. Aztán egy kis idő múlva beugrott neki a dolog.
-Hát persze! A múltkor láttam valakit, sötét köpenyt viselt, csuklyája fejébe volt húzva, így az arca nem látszódott. Amikor pedig valami bunkó fazon beszólt neki, ismeretlen nyelven szitkozódott, talán az ősnyelven. Őt kéne megtalálni. Hmm…A csapossal igencsak kedélyesen elbeszélgetett, biztos törzsvendég lehet ott..
Elindult hát oda, ahol legutóbb látta az elf nőt. A kocsmába érve szétnézett, hátha meglátja valahol a keresett személyt. Mivel nem találta sehol, odament a pulthoz és megkérdezte a csapost, nem tudja-e hol van. Elmagyarázta, hogy nézett ki, s a csapos rögtön felkiáltott.
-ÁÁ! Alishára gondolsz! Hátul van, gyere utánam!- s már el is indult egy folyosón. A törp zavartan követte.
-Alisha, vendéged van! Egy törp - szólt be a csapos az egyik ajtón.
-Bejöhet, köszönöm - hallatszott a nő válasza bentről. A törp pár pillanatig csak állt, majd kissé idegesen belépett a szobába.
-Légy üdvözölve, féltörp! - szólt Alisha, fekete csuklyája alól, amint világító kék szemeivel megpillantotta Szobit.
-Honnan tudod, hogy csak félig vagyok törp?- kérdezte döbbenten a megszólított, miközben becsukta az ajtót.
-Sok mindent látok, amit más nem. Mit hoztál nekem?
-Hát...Néhány lapot ősi jelekkel - mondta kissé zavartan Szobi és átnyújtotta a Térképről lemásolt jeleket tatalmazó papírokat. Alisha megnézte őket, a szeme elkerekedett s megkérdezte:
-Nálad van a Térkép?
-Izé...Miről beszélsz...- próbálkozott a törp, nem sok sikerrel.
-Ne háríts! Tudom, hogy a térképről másoltad a jeleket, hiszen ez az öt oldal használati útmutató, a hatodik pedig aktiválási segédlet! - kelt ki magából a nő, s a papírokat szétszórta.
-Jó, nálam van, de nem adom oda, én találtam! - válaszolt Szobi. Alisha lehiggadt kissé, majd azt mondta:
-Szeretnéd megtudni, hogy mi van rajta az aktiváláshoz?
-Igen.
-Nos, akkor eléneklem. Elvégre az ősnyelvi írások mind énekek, mivel az ősnyelvet eredetileg dalban s nem beszédben használták…Mellesleg nem kérem el tőled a Térképet, de nehogy azt hidd, hogy ezt ingyen teszem! Mint mindennek, ennek az információnak is megvan az ára. Erről viszont később…- Azzal levette csuklyáját, megmutatva ezzel szürkésbarna bőrét és hosszú, fekete haját. Aztán lágy hangon belekezdett:
Apró drága, szép leány
Arcáról vízcsepp hull alá
A kocka megmozdul
S megnyílik az út
Mikor befejezte, lehetetlenül kék szemeivel a törpre nézett.
-Ennyi. Hogy mit kérek cserébe? Három dolog lehetséges…- Elmagyarázta azokat a cselekvéseket, melyek közül az egyiket a törpnek majd végre kell hajtania, s elküldte őt.
-De honnan fogom tudni, hogy melyiket kell megtennem?- kérdezte értetlenül Szobi. - És mit jelent az, amit énekeltél?
-Hogy mit tegyél? Majd ha legközelebb találkozunk, talán elmondom. A jelentést pedig neked kell megfejtened. Ne aggódj, minden rendben lesz és olyasmi fog veled történni, amire nem is számítanál. Minden lépésedet figyelni fogom, s cselekedeteid alapján döntök majd, hogy hogyan ródd le tartozásodat. Most pedig eredj kérlek, mert fáradt vagyok.
Szobi törp elköszönt a sötételf nőtől, kiment a kocsmából, s ismét az erdő felé vette az irányt.
-Vajon mit jelenthet az a négy sor? - gondolkodott magában, miközben visszatért Elimroth erdejébe. Visszament a fához, melynek odújában a Térképet találta. Leült a fa tövébe s a kockát kezeiben tartva gondolkodott...A sötételf által énekelt dalnak már az első sora nehézséget okozott neki. Nem tudta, hogy vajon mire értendő. Egy tárgyra, egy növényre, esetleg egy személyre? Bármelyik lehetett. Ahogy nézte a kockát, a Térképet, mely álmai beteljesülésének kulcsa volt. Csak egy szimpla, hétköznapi tárgynak tűnt. Már csak aktiválnia kéne valahogy…